A víz
Miért fontos a tiszta ivóvíz?
Az emberi szervezet fő alkotóeleme a víz. Az újszülöttek testének 75-80%-a, míg a felnőtt emberi test 60-70 %-a víz. Ezért is nagyon fontos a szervezetünk számára, hogy naponta legalább 2 liter folyadékot igyunk. Az ember étel nélkül hetekig bírja, ivóvíz nélkül csak másfél napig, a tiszta víz pótlása sokkal fontosabb, mint gondolnánk. Az ivóvíz az egyetlen, semmi mással nem pótolható élelmiszer.
Egy ember az élete folyamán kb. 5 millió liter tiszta vizet használ el. Ezek azonban csak a szerencsésebb emberek! A világon kb. 1,2 milliárd ember kénytelen tiszta víz nélkül élni.
Magyarország különösen szerencsés helyzetben van, mert a Kárpát-medence bőségesen biztosítja számunkra a szükséges vízkészletet, ha figyelemmel és takarékosan bánunk vele.
A "kék bolygó"
Nem csak a szervezetünk jelentős részét teszi ki a víz, hanem így van ez bolygónkkal, a Földdel is, melyen élünk. A Föld felszínének 75 %-a víz. Ennek kb. 97 % tengervíz, 2 % jég, és csak közel 1% édes víz. Ivóvizet pedig az édesvíz felhasználásával tudunk előállítani.
Az összefüggő nagy vizek, az óceánok és a nagy tengerek ivás szempontjából élvezhetetlenek az ember számára. Az édes víz, kincs és minden cseppjét meg kell becsülnünk, mert a természet ritkasága. A Föld tulajdonképpen nem is föld, hanem inkább víz, ezért nevezzük kék bolygónak
A Föld teljes vízmennyisége az alábbiak szerint oszlik meg:
- 97,2%-a sós tengervíz kb. 1.321.890.000 km3
- 2,14%-a a sarki és a gleccserek jegében lévő víz
- 0,001%-a felhők, köd, vízgőz formájában, az atmoszférában van jelen
- 0,6%-a, azaz 8,7 millió km3 édesvíz, amelyből 3% felszíni víz, tavak, folyók, 97% talajvíz 800m mélységig a felszín alatt
A nap sugarai felmelegítik a világtengerek felszínét, aminek hatására egyes vízcseppek búcsút vesznek társaiktól, és a magasba emelkednek. A tengerekből percenként annyi víz párolog el, amennyi a Balaton teljes víztömegének a fele (1 milliárd m3). Tehát a víz a nap hatására gőzzé alakul, ezt a folyamatot nevezzük párolgásnak. A gőzcseppecskékkel teli levegő felszállás közben lehűl, ekkor a gőzcseppecskék újra vízcseppekké alakulnak, s felhőt alkotnak. A szél összetereli ezeket a kis felhőket és a szárazföld felé kergeti őket. A magas hegyeknél például a felhők egy része összetorlódik, a vízcseppek lehűlnek, és nehezebbek lesznek. A felhő végül kipukkad, s a vízcseppek lepotyognak a földre. Ilyenkor mondjuk, hogy esik az eső. Földre érés közben a szegény esőcseppek akaratlanul is viszik magukkal a piszkot (a levegőből, házaktól, autókról, stb.), majd a földben felszívódnak és igyekeznek megszabadulni a rájuk ragadt piszoktól. Mégpedig úgy, hogy útközben a kövekhez és a homokszemcsékhez dörgölőznek. Végül eljutnak egy olyan réteghez, amely nem engedi át őket, ezt a réteget víz át nem eresztő rétegnek hívják. Itt e rétegben gyűlik össze sok-sok vízcsepp, és együtt alkotják a talajvizet.
A vízcseppek azonban nem akarnak örökké foglyok maradni, s addig vándorolnak, amíg valahol kijáratot találnak ebből a rétegből. Ez a hely a forrás. A vízcseppek ugyanis e kijáratnál forrást alkotnak, majd egyre több társukkal találkozva ér, patak, folyó, folyam lesz belőlük. A folyam a tengerbe ömlik, s kezdődik elölről a végtelen víz története.
Hogyan lesz a vízből ivóvíz?
Az eső, hó, jég emberi fogyasztásra alkalmatlan, mert cseppecskéi már a levegőtől is bepiszkolódnak. Ha az ember tiszta vízre vágyik, akkor azt a föld mélyéből kell felhoznia.
Az ember kutakat épít, hogy a föld mélyéből a vizet a felszínre hozza. De a parkokban, falvakban látható utcai kutakra gondoljatok! Az ember csuda érdekes gépekkel nagy-nagy lyukakat fúr a földbe, s hosszú csövet dug bele. A cső nyílásain a vízcseppek betolakszanak, az ember pedig pumpák segítségével felhozza, és a vízművekbe tereli őket. Ez nagyon drága eljárás és e mellett kénytelenek vagyunk felhasználni a patakok, folyók, tavak vizét is.
A vizet kétféleképpen lehet megtisztítani. Az egyik módja, amit tulajdonképpen a természet végez el az, hogy amikor a víz több kavics és homokrétegen keresztül halad a mélyben, ezekben a kavics és homokszemcsékben a szennyeződések megakadnak. Így a víz már a mélyben megtisztul.
A másik út, amikor a kutakból kinyert vizet a víztisztító műbe vezetik, ahol mesterségesen készített szűrök szűrik ki a vízből a szennyeződéseket, természetesen itt is több lépcsőben. A víz tisztaságát szakemberek laboratóriumokban vizsgálják és csak a megfelelő tisztaságú vizet engedik az ivóvíz vezetékekbe.
A Föld édesvíz készlete véges, ész szerűen kell gazdálkodnunk vele!
Az ivóvíz édesvízből készül, és édesvízből nagyon kevés van a Földön. Ha tehát azt, szeretnénk, hogy a csapjainkból mindig folyjék a tiszta víz nagyon takarékosan kell gazdálkodnunk a természetben lévő édesvíz készletekkel. Az édesvíz és a belőle származó tiszta, egészséges ivóvíz olyan kincs, amit a világon nem mindenki birtokolhat. Akinek bőven van belőle, az észre sem vesz a fontosságát, akinek nincs, az szenved a hiányától.
Mi természetesnek vesszük, hogy ha kinyitunk egy csapot, akkor rögtön ihatunk, vagy megmoshatjuk a kezünket. Akkor vesszük észre, hogy mennyire fontos ez, amikor nem jutunk vízhez.
A föld hidroszférája
Az irodalmi megfogalmazás híven tükrözi a víz lényegét. Nem véletlen: a művészetek, a tudományok minden ága foglalkozik a vízzel. Jelentősége abban van, hogy a Föld felszínét 70,8 százalékban borító víz a legnagyobb tömegben előforduló anyag, mennyisége gyakorlatilag állandó, becslések szerint körülbelül 1,4 milliárd km3.
Ennek 97,3 százaléka sós tengervíz, a többi édesvíz, de ebből több, mint 2 százalék jég formájában van jelen a Földön, jelentős mennyiség van a légkörben és a talajrétegekben, ami azt jelenti, hogy az úgynevezett iható édesvíz, a folyók és édesvizű tavak vízkészlete és a felszín alatti vízkészlet csupán mintegy 0,6 százalék, de bolygónkon ennek elosztása sem egyenletes.
