A víz

Miért fontos a tiszta ivóvíz?

Az emberi szervezet fő alkotóeleme a víz. Az újszülöttek testének 75-80%-a, míg a felnőtt emberi test 60-70 %-a víz. Ezért is nagyon fontos a szervezetünk számára, hogy naponta legalább 2 liter folyadékot igyunk. Az ember étel nélkül hetekig bírja, ivóvíz nélkül csak másfél napig, a tiszta víz pótlása sokkal fontosabb, mint gondolnánk. Az ivóvíz az egyetlen, semmi mással nem pótolható élelmiszer.
Egy ember az élete folyamán kb. 5 millió liter tiszta vizet használ el. Ezek azonban csak a szerencsésebb emberek! A világon kb. 1,2 milliárd ember kénytelen tiszta víz nélkül élni.
Magyarország különösen szerencsés helyzetben van, mert a Kárpát-medence bőségesen biztosítja számunkra a szükséges vízkészletet, ha figyelemmel és takarékosan bánunk vele.

A „kék bolygó”

Nem csak a szervezetünk jelentős részét teszi ki a víz, hanem így van ez bolygónkkal, a Földdel is, melyen élünk. A Föld felszínének 75 %-a víz. Ennek kb. 97 % tengervíz, 2 % jég, és csak közel 1% édes víz. Ivóvizet pedig az édesvíz felhasználásával tudunk előállítani.
Az összefüggő nagy vizek, az óceánok és a nagy tengerek ivás szempontjából élvezhetetlenek az ember számára. Az édes víz, kincs és minden cseppjét meg kell becsülnünk, mert a természet ritkasága. A Föld tulajdonképpen nem is föld, hanem inkább víz, ezért nevezzük kék bolygónak

A Föld teljes vízmennyisége az alábbiak szerint oszlik meg:

• 97,2%-a sós tengervíz kb. 1.321.890.000 km3
• 2,14%-a a sarki és a gleccserek jegében lévő víz
• 0,001%-a felhők, köd, vízgőz formájában, az atmoszférában van jelen
• 0,6%-a, azaz 8,7 millió km3 édesvíz, amelyből 3% felszíni víz, tavak, folyók, 97% talajvíz 800m mélységig a felszín alatt

A nap sugarai felmelegítik a világtengerek felszínét, aminek hatására egyes vízcseppek búcsút vesznek társaiktól, és a magasba emelkednek. A tengerekből percenként annyi víz párolog el, amennyi a Balaton teljes víztömegének a fele (1 milliárd m3). Tehát a víz a nap hatására gőzzé alakul, ezt a folyamatot nevezzük párolgásnak. A gőzcseppecskékkel teli levegő felszállás közben lehűl, ekkor a gőzcseppecskék újra vízcseppekké alakulnak, s felhőt alkotnak. A szél összetereli ezeket a kis felhőket és a szárazföld felé kergeti őket. A magas hegyeknél például a felhők egy része összetorlódik, a vízcseppek lehűlnek, és nehezebbek lesznek. A felhő végül kipukkad, s a vízcseppek lepotyognak a földre. Ilyenkor mondjuk, hogy esik az eső. Földre érés közben a szegény esőcseppek akaratlanul is viszik magukkal a piszkot (a levegőből, házaktól, autókról, stb.), majd a földben felszívódnak és igyekeznek megszabadulni a rájuk ragadt piszoktól. Mégpedig úgy, hogy útközben a kövekhez és a homokszemcsékhez dörgölőznek. Végül eljutnak egy olyan réteghez, amely nem engedi át őket, ezt a réteget víz át nem eresztő rétegnek hívják. Itt e rétegben gyűlik össze sok-sok vízcsepp, és együtt alkotják a talajvizet.
A vízcseppek azonban nem akarnak örökké foglyok maradni, s addig vándorolnak, amíg valahol kijáratot találnak ebből a rétegből. Ez a hely a forrás. A vízcseppek ugyanis e kijáratnál forrást alkotnak, majd egyre több társukkal találkozva ér, patak, folyó, folyam lesz belőlük. A folyam a tengerbe ömlik, s kezdődik elölről a végtelen víz története.

Hogyan lesz a vízből ivóvíz?

Az eső, hó, jég emberi fogyasztásra alkalmatlan, mert cseppecskéi már a levegőtől is bepiszkolódnak. Ha az ember tiszta vízre vágyik, akkor azt a föld mélyéből kell felhoznia.
Az ember kutakat épít, hogy a föld mélyéből a vizet a felszínre hozza. De a parkokban, falvakban látható utcai kutakra gondoljatok! Az ember csuda érdekes gépekkel nagy-nagy lyukakat fúr a földbe, s hosszú csövet dug bele. A cső nyílásain a vízcseppek betolakszanak, az ember pedig pumpák segítségével felhozza, és a vízművekbe tereli őket. Ez nagyon drága eljárás és e mellett kénytelenek vagyunk felhasználni a patakok, folyók, tavak vizét is.
A vizet kétféleképpen lehet megtisztítani. Az egyik módja, amit tulajdonképpen a természet végez el az, hogy amikor a víz több kavics és homokrétegen keresztül halad a mélyben, ezekben a kavics és homokszemcsékben a szennyeződések megakadnak. Így a víz már a mélyben megtisztul.
A másik út, amikor a kutakból kinyert vizet a víztisztító műbe vezetik, ahol mesterségesen készített szűrök szűrik ki a vízből a szennyeződéseket, természetesen itt is több lépcsőben. A víz tisztaságát szakemberek laboratóriumokban vizsgálják és csak a megfelelő tisztaságú vizet engedik az ivóvíz vezetékekbe.

A Föld édesvíz készlete véges, ész szerűen kell gazdálkodnunk vele!

Az ivóvíz édesvízből készül, és édesvízből nagyon kevés van a Földön. Ha tehát azt, szeretnénk, hogy a csapjainkból mindig folyjék a tiszta víz nagyon takarékosan kell gazdálkodnunk a természetben lévő édesvíz készletekkel. Az édesvíz és a belőle származó tiszta, egészséges ivóvíz olyan kincs, amit a világon nem mindenki birtokolhat. Akinek bőven van belőle, az észre sem vesz a fontosságát, akinek nincs, az szenved a hiányától.
Mi természetesnek vesszük, hogy ha kinyitunk egy csapot, akkor rögtön ihatunk, vagy megmoshatjuk a kezünket. Akkor vesszük észre, hogy mennyire fontos ez, amikor nem jutunk vízhez.

A föld hidroszférája

Az irodalmi megfogalmazás híven tükrözi a víz lényegét. Nem véletlen: a művészetek, a tudományok minden ága foglalkozik a vízzel. Jelentősége abban van, hogy a Föld felszínét 70,8 százalékban borító víz a legnagyobb tömegben előforduló anyag, mennyisége gyakorlatilag állandó, becslések szerint körülbelül 1,4 milliárd km3.
Ennek 97,3 százaléka sós tengervíz, a többi édesvíz, de ebből több, mint 2 százalék jég formájában van jelen a Földön, jelentős mennyiség van a légkörben és a talajrétegekben, ami azt jelenti, hogy az úgynevezett iható édesvíz, a folyók és édesvizű tavak vízkészlete és a felszín alatti vízkészlet csupán mintegy 0,6 százalék, de bolygónkon ennek elosztása sem egyenletes.


„Se ízed nincs, se színed, se zamatod, nem lehet
meghatározni téged, megízlelnek, anélkül hogy megismernének.
Nem szükséges vagy az életben: maga az élet vagy.”
(Antoine de Saint Exupéry)